ELŐSZOBA: egy konferencia előtere, ahol izgalmas beszélgetések zajlanak. Erdélyi és Erdélyből származó biológusok, ökológusok rövid előadásait hallhatjátok itt, az OTDK Facebook-oldalán. Kattanjatok rá! Minden kedden és pénteken délután, az OTDK-ig.
A sorozat hatodik meghívottja, dr. Keresztes Lujza Közösségi média és tudomány; a tiszavirág példája: Palingenia longicauda (Olivier, 1791), Ephemeroptera címmel tartott előadást.
***
A közösségi média és tudomány se veled – se nélküled kapcsolatának kérdését járjuk körbe egy, a nagy folyók egyik ikonikus kérész faja, a tiszavirág (Palingenia longicauda) példáján. A tiszavirág valaha az európai nagy folyók gyakori kérész faja volt, mára a legutóbbi tudományos munkák már csak a Duna középső szakaszáról, legfőképp a Tisza vízgyűjtő területéről említik, mely terület a faj egyetlen ma ismert menedékterülete is lehetett az utolsó eljegesedés során. A 2010-es évek közepétől azonban a közösségi média a faj tömeges jelenlétéről számol be a Tisza menedék-területtől jóval távolabb, a Prut és Szeret folyókon, a Duna Deltában, valamint Ukrajna nagyobb folyói mentén is. Filogenetikai eredményeink azt mutatják, hogy a tiszavirágnak jelentős kriptikus refúgiumai lehettek a Duna alsó szakaszának vízgyűjtő területén is, a hazai állományok terjedőben vannak, és a tiszavirág populációinak nagyfokú regenerációja az illető folyószakaszok természetes állapotának helyreállását tükrözik. Tekintve a tiszavirág rajzásának rövid idejét, és a helyi viszonyokra való hangolódását (vízállás, csapadékviszonyok), a helyi közösségek és a közösségi média által szolgáltatott adatok jelentősen járulhatnak hozzá a faj hosszú távú monitorozásához és megőrzéséhez.
